Egészen október 19-ig abban a hitben voltam, hogy minden jól alakul. Ismét jártam teniszezni, futottam, kerékpároztam, a hétköznapokban is minden úgy ment, ahogyan egy egészséges térd mellett lehet. Azon a hétfői napon viszont úgy ébredtem reggel, hogy valami nincsen rendben. Előtte három napos "hosszú hétvégén" Egerszalókon voltunk Anitámmal és a melegvízben, meg a szaunában töltöttük az időnk jelentős részét. Hazatérésünk után napról-napra rosszabb lett a helyzet. Ha ültem valahol, valamilyen formában legalább 30 percet, akkor az első induló lépéseknél nehezen akart mozdulni a lábam, kattogott a térdem és ami a legszörnyűbb dolog, naponta többször is tapasztaltam, hogy az első kattanásig megtett 1-2 lépés bizonytalan is volt. Éreztem, hogy ez így biztosan nem lehet, valaminek történnie kellett. Éppen készültem egy utazásra, ahol 12 órát kellett egy nap kocsiban ülni. Előtte azért bementem a kórháza, csináltak egy röntgent, mert már arra is gondoltam, hogy biztos kimozdultak a csavarok vagy valami ehhez fogható nagy dolog történt. A röntgen alapján viszont minden rendben, nincsen ok az aggodalomra - mondták. Pihentessem. Biztos, ami biztos, kaptam rá színes szalagot, mely amennyire lehet tehermentesítette a térdet.

Eltelt két hét érdemi javulás nélkül, így ismét a diagnosztika mesterénél, Mohácsi doktornál kötöttem ki Székesfehérváron, a Villa Medica-ban. Egyből a hőtérképes műszer elé lettem állítva, melynek az egyik monitora a páciens felé néz. Így én magam is láttam, hogy míg a jobb térdem szép sárgás zöldes színkombinációt mutat, addig a műtött térdem (a bal) piros színnel világít. Doktor úr mondta is egyből, hogy ez az egész bizony be van gyulladva. Már kérdeztem is volna rögvest, hogy ugyan mitől, de a doktor úr folytatta, hogy nemcsak ez a baj.

A diagnózis pontokba szedve:

1. Térdizület gyulladása.
2. Külső combizom le van tapadva.
3. Belső combizom hiányos, elégtelen.
4. Ráadásként pedig a térdkalács ki van mozdulva a helyéről.

Elkeseredtem ismét rendesen, kérdések tömege cikázott a fejemben, hogy miként kerültem ebbe a szituációba? Kis várakozás után a kezelő terembe kísértek, ahol "majd kapok egy kezelést". Nem igazán foglalkoztam azzal, hogy mi fog történni, türelmesen várakoztam. Megérkezett a masszőr, kérte hogy feküdjek fel a masszázságyra hasonfekvésbe. Ezt nem értettem, hogy ha nekem a térdemmel van a bajom, akkor miért hasra, de elég határozott volt emberünk, így tettem a dolgom. Egy kicsit olyan érzésem volt, mint a Hadházi kabaréban a szájsebészeten, hogy "De én csak...". Kattints ide, jót lehet rajta nevetni!.

Tehát hasonfekve leterített egy törölközővel és egy masszírozó géppel fel s alá járkált a lapockámtól a fenekemen át a vádlimig és vissza. Tíz perc után már egész jó érzés volt, de akkor meg abbahagyta. Megszólalt, hogy fordulás, kapaszkodás (vagy valami ehhez hasonló), amiből tudtam, hogy most jön a népszerűtlen része a dolgoknak. Megkezdte a külső combizom kiszedését a letapadt állapotból. Na erre emlékezni fogok egy ideig! Utána elkezdte a térdkalács külső részét is intenzíven nyomogatni, masszírozni olyan erővel, hogy szinte csillagokat láttam. Csodás érzés volt, mikor abbahagyta. 

Éppen feleszméltem, hogy vége és ismét minden rendben van, amikor megjelent a Doktor úr, kezében egy fecskendővel, mellyel körbeinjekciózta a térdem. Kollagént kaptam.

Összefoglalva röviden: Doktor úr megállapította a gyulladást, melyet nagy valószínűséggel a túl sok melegvíz és szauna okozott a wellness hétvégén. Kaptam egy kezelést amely során a masszőr fellazította a letapadt izmokat, visszaerőszakolta a térdkalácsot a saját pályájára, majd Mohácsi doktor kollagénnel körbeinjekciózta a térdem.

Szedjek minden reggel Cordyceps Rhodiola & Ginseng port egy teáskanállal (kefirbe célszerű belekeverni), szedjek egy kétdobozos kúrát a Neocartil-ből. Tornázzak, erősítsem a combizom belső részét, kerüljem a sokáig tartó meleget, lépcsőzést, futást.

Kontroll két hét múlva...